ápdét

ehh, hogy Ká bá mindég a legrosszabbkor zörget be! naná, hogy pont mikor posztolnék egy újabbat, ezáltal rögvest eszembe is juttatván D. János úr örökérvényű igazságát: "A szükség újra és újra jelentkezik, ha várjuk, ha nem.". no de félre a test hitvány funkcióinak taglalásával, emelkedjünk túl, fentebb, és lássuk/lássa, aki akarja, mi is történik mostanában kiccsaládom háza táján.

Judit a Ragyogást olvassa, és most éppen felváltva a "redrum" és "kellögem" szavakat hallom tőle. ha mégsem "lö gem", talán még vacsorát is főz (hehe, nem emlékeztetem rá, hogy ma este jó lenne nálam egy finom kis tejbedarára).

én William Gibson teljes Neurománc univerzumát falom, azaz ezt itt:



nagyon tetszik, szerintem kábé a Tron találkozása a Johnny Mnemonic-kal, és még pár másik dologgal. de a Tron - bár nagyon szerettem anno - így utólag gyermeteg volt, a JM meg nem túl egyedi. a Neuromancer kenterbe veri a hasonló témájú alkotásokat. és nemcsak azért, mert tele van állati ötletekkel, hanem mert ezeket az ötleteket még élvezetesen is fogalmazza meg, legalábbis egy magamfajta sci-fi őrült számára. fel nem foghatom, hogy nem került eddig a kezem ügyébe. ó, én ignoráns akármi!

ennyit a kúttúrárú.

befűtöttem, és kész. remélem, nem jön be a meteormókusok jóslata, mely szerint "hosszú, kemény nyarunk lesz. kurva hideg." (vö. Bill Murray - Groundhog Day - ugyanez, téllel). mert ugye, Judit, az elvek nem melegítenek :)

interlúd: no most itt volt a helye egy kis ágyon fekve röhögcsélésnek.

a melóhelyen minden nagyon szépen alakul, egyes kiutazóknak már papírja is van, sőt, úgy vettem észre, hogy a katonák zömének elkészült a miniszteri határozata. persze a közalkalmazottak most is a végére maradnak. pedig olyan jó lenne már egy aláírt papírost is látni, amin szerepel a nevem. addig is töltik a fejembe az észt, és kezdem úgy érezni, hogy nem reménytelen a felkészülésem. menni fog ez, mármint a munka. már csak az egyéb, egyáltalán nem mellékes körülményeknek kell jól alakulnia.

tegnap bementünk Judit anyukájához, a.k.a. anyósomhoz :) az ORFI-ba. totál lepukkant a hely, szerintem ha itt ki is gyógyul valaki a kisebb-nagyobb fizikai nyavalyájából, tuti, hogy időközben lelkibeteg lesz. ez a kórház is egy valaha nyilván szebb napokat látott, mára totál lepukkant, szutykos intézmény, de azt hiszem, minden további részlet felesleges, mindenki volt már hasonló helyen. Marcsi türelmes, így jól tűri, de szerintem legközelebb nem ide jön, ha van választása.

ja, és megterveztük a most következő hosszú hétvégét is. lemegyünk Szarvasra, onnan pedig Gyulára. mi ott is maradunk, és csak hétfőn jövünk haza. addig csak ázunk a jó kis meleg termálvízben, meg fürdőzünk az élményben. ez afféle nászútnak minősülő kis lazulás lesz, plusz megünnepeljük a szülinapomat is, ha már egyszer június harmadikán születtem.

asszem, mára end of transmission. meg over and out. meg ilyenek.