lemaradtam

Most látom csak, hogy már egy hónapja nem írtam semmit. Ezt sürgősen pótolni kell. Tehát: pénteken becuccoltunk Otival, Dezső cimborájával a Vitóba, aludtunk pár órát, aztán hajnalban (4-kor) nekivágtunk a hosszú útnak (kb. 1300 kilométer Bp.-Brüsszel). Tényleg hosszú volt és meglehetősen unalmas, főleg a németországi szakasz. De szépen jöttünk, 5 körül már itt voltunk. Az új házunkban Dezső fogadott, aki már takarítgatta a WC-t, fürdőszobát, konyhát. Csak bedobáltuk a dolgokat a garázsba, kicsit dumáltunk, aztán le is dőltünk aludni. Oti másnap hajnalban vissza is indult, mi még aludtunk egy jót kb. fél kettőig, aztán pakolásztunk. Mivel másnap hétfő volt, Dezső ment dolgozni, én pedig itthon maradtam, folytattam a rendrakást. Tulajdonképpen egész héten ezt csináltam kisebb-nagyobb megszakításokkal, a nappali szintje már egész jó állapotban van, a konyhába nagyrészt becuccoltam, kitakarítottam. A fölső emeleten még csak a hálószobánk meg a fürdőszoba van úgy-ahogy rendben.
Jobb lesz, ha elmondom, hogy néz ki a ház. A földszinten van egy tágas előszoba, egy nagy garázs (szerencsés esetben két autó is befér egymás mögé), egy mosókonyha (jesssz, itt van a bojler is, meg tárolópolcok), és van hátul egy kis kövezett udvar, amit nemigen tudunk használni ebben az esős időben (én amúgy is szomorú voltam, hogy nincs legalább egy kis fű). Az első emeleten van a nappali meg az étkező egy légtérben, a konyha, egy WC meg egy kis terasz. A második emeleten van három hálószoba (két nagyobb meg egy kicsi), a fürdő, még egy WC és egy nagy üvegezett terasz. Most itt vannak a virágok, meg teregetésre is elég jó.
Képeket még nem teszek föl, majd ha már mindenhol ragyogó tisztaság és rend lesz, most még csak a szomszéd bácsi kertjét érdemes nézegetni az erkélyről.
Az internetet kb. két napja sikerült beüzemelnünk, de azonnal vettünk is egy drágább csomagot, mert nagyon lassú volt a meglévő kapcsolat. Remélem, hamarosan ezt érezni is fogjuk. Egyébként érdekes a telefon és az internet koprodukciója: ha csörög a telefon, ledob az internet, a telefonban viszont semmit nem hallani, ha megy a modem: zúg, még tárcsázóhangokat is hallani néha. Ez engem valahogy nem az ADSL-re emlékeztet, de Dezső nem ért velem egyet. Na mindegy, ez legyen a legnagyobb problémánk.
Kedden már voltam beiratkozni a francia nyelviskolában Fannival és Orsival (Orsi Jenőnek, Dezső kollégájának a barátnője, Fanni pedig vicces módon Dezső általános iskolai osztálytársa, és azért van Brüsszelben, mert az apukája szintén itt dolgozott, bár nemrég hazament, de Fanni maradt). A suli meglehetősen bent van a városban, tehát elég sokat kell utaznom, hiszen mi gyakorlatilag nem is Brüsszelben lakunk, hanem Sterrebeekben, ami egy Zaventem nevű nagyobb közigazgatási egységhez tartozik, ez pedig már Flandria része. Tehát be kell buszoznom a metró végállomásához, menni metróval egy párat, majd átszállni villamosra, kb. egy óra az út. Autóval - forgalomtól függően - is lenne kb. félóra szerintem. Az iskola 4-én kezdődik, ha jól tudom, a jövő héten be kell vinni a befizetett csekket, és kapunk egy tesztidőpontot. Ez az oktatási központ kifejezetten a munkavállalást segíti, úgyhogy nagyon olcsó (munkanélkülieknek még olcsóbb), de azt mondják, színvonalas. 12 nyelvi szint van, ebből a 7-es meg a 12-es vizsga. Egy szint 2 hónapig tart, mindennap 4*45 perc, és mindez 87 euróba kerül. Kíváncsi vagyok, milyen lesz.
Mióta működik az internet, elkezdtem vadul keresgélni munkát is, de ez elég reménytelennek tűnik, mert mindenhol kell a két nyelv, pláne ezen a környéken. Ja igen, nem is mondtam: mivel ez flamand környék, mindenki hollandul beszél, minden felirat hollandul van, még a weboldalak is egynyelvűek, a fene egye meg. Nem nehéz nyelv a flamand, félig német, félig angol, na de akkor is. Nem is nagyon merek itt megszólalni franciául, állítólag nem veszik jó néven, inkább az angollal próbálkozom, többnyire értik.
Tegnap bedobtak egy reklámújságot, azt böngészgettem, mikor felfedeztem Leuwenben egy oktatási központot, ahol van holland mint idegen nyelv kurzus. (Leuwenbe gyakorlatilag hamarabb be lehet érni innen, mint Brüsszel belvárosába.) Nosza meg is néztem gyorsan az interneten, hát nem ingyenes az első hat szint? :) Az intenzív kurzus heti négy alkalmat jelent, de van heti két alkalmas verzió is. Nagyon elgondolkodtató, különösen, hogy itt fogunk élni három évig, és jó lenne érteni, mégis mi a szöszt mond a boltos meg a pék. Úgyhogy vizionáltam, hogy délelőtt flamandul tanulok Leuwenben, délután meg franciául Brüsszelben, legalább egy pár hónapig. Aztán meg vagy keresek munkát, vagy babázunk, ha az égiek is úgy akarják. Mit szóltok hozzá? :) Mondjuk egy kocsi nem lenne rossz mindehhez a sok rohangáláshoz. A flamand nyelviskolát ráérek eldönteni, mert október elején is indul kezdő csoport. A jövő héten lesz egy információs este, majd megkérem a férjuramat, hogy vigyen el (vagy inkább hozzon haza, mert legfeljebb a végére ér oda a munkából).
Dezső munkájáról is pár szó: sok, nehéz, stresszes. Ez körülbelül jellemzi is. :) Reggel már fél nyolc körül el szokott menni, mert ugyan itt kilenckor kezdődik a munkaidő (a kukásautó is csak akkor jön ám, nem hajnalban), de ha korábban beér, nyugisabban tud dolgozni, még nem csörögnek a telefonok stb. Meg dugó sincsen, merthogy van ám már autónk, megvettük Matildot Jenőtől (Matild egy fehér 440-es Volvo), Dezsőnek muszáj autóval menni, mert a tömegközlekedés elég gyatra errefelé, mindenki autóval jár. Ez is plusz stressz a munka mellé, mert nem vezetett már évek óta. Tegnap egyébként végre sikerélménnyel és elégedetten jött haza a munkából egy hónap után. Általában 6 körül ér haza, akkor összeütök egy kis vacsit, valamin gyorsan összeveszünk, kiordítjuk magunkból a feszültséget, aztán összebújunk a kanapén és megnézünk egy epizódot valamelyik kedvenc sorozatunkból. (Az ordítós rész nem minden este van ám.) 10-re már ágyban vagyunk (ez nekem nagyon szokatlan), még egy csomó ideig nem hagyjuk elaludni egymást a bohócságainkkal, aztán álom, és reggel fél hét körül ébredés. Én napközben többnyire itthon vagyok, ha kell, boltba megyek, de egyelőre még csak rámolok itthon, meg internetezem.
A múltkor sétáltunk egyet este itt a városkában, nem semmi házak vannak a csendesebb részeken, még valami kastély is van tóval, de nem mertünk bemenni a kapun, bár nyitva volt, mert nem tudtuk, privát-e vagy nyilvános hely, műemlék vagy nemtom. Majd kiderítjük.
Ma péntek van, ez azt jelenti, hogy Dezső már 3 körül itthon lesz, és mehetünk vásárolni, mert még egy csomó minden kell a házba. Ha ügyesek leszünk és mindent megveszünk ma, akkor holnap megpróbálom rávenni Dezsőt, hogy menjünk be kicsit a városba, legalább érezzük már, hogy Brüsszelben vagyunk. Szombat este pedig Fanni hívott minket barbecue-zni a pasija, Julien szüleinek házába. Vasárnap pedig férjuram be akar menni dolgozni. Hiába, rövidek itt a hétvégék.
Egyelőre ennyi, ez is több, mint amennyit egyszerre egészséges elolvasni, majd igyekszem képekkel is színesíteni a beszámolót a jövő héten.