új év, új élet

Remélem. Persze nem mi kezdünk új életet. A cím arra vonatkozik, hogy 2007 hivatalosan is a gyerekcsinálás éve lesz a Miklós-Székács családban. Drukkoljatok nekünk. Majd folytatom a témát, ha már lesz miről írni. :)
Nagyon jó volt otthon lenni karácsonykor, de nagyon fárasztó is. De szerintem minden nagyon jól sikerült. Először két napot Fehérváron töltöttünk, 23-án Gyöngyösre mentünk, a szentestét ott töltöttük a szüleimmel és a nővéremmel. Úgy volt, hogy másnap reggel elhúzunk Fehérvárra, hogy ott is karácsonyozzunk a családdal, de egy picit módosut a program (mi tagadás, az én nyomásomra), amikor kiderült, hogy Dezsőék családjának karácsony másnapja is megfelel. Szóval ottmaradtunk Gyöngyösön ebéd utánig, ami azért volt nagyon jó, mert délelőtt megérkezett az öcsém és a párja, a keresztszüleim és az unokatesóm a férjével. Tizenegyen ebédeltünk együtt, nagyon klassz volt! Délután elsuttyantunk Fehérvárra, Julcsi kölcsönadta az autóját, azzal mentünk. Este már Dezső barátaival mulatéroztunk. Másnap Anitáék jöttek (Dezső nővére a férjével és két gyerekükkel), úgyhogy megejtettük a második karácsonyozást is. Fehérváron az idén kicsit később "jött a Jézuska", de emiatt senki nem búsult: anyósom ugyanis megnyert egy nyereményjátékot, aminek köszönhetően egymillió forint értékben vehettek mindenféle háztartási készüléket, miegymást "modern otthon" jeligével (tehát mondjuk bútort nem). Ha az anyukátok vagy bármilyen hozzátartozótok minden létező nyereményjátékra benevez, ne beszéljétek le róla és ne cukkoljátok érte: néha tényleg lehet nyerni. :) Karácsony után volt a nagy bevásárlás (nem a pénzt adják oda, hanem a reklámcég, amelyik lebonyolítja a nyereménykiosztást, kiküld egy képviselőt, és ő fizeti ki a kiválasztott dolgokat). Volt nagy öröm, eleinte el se hittük az egészet.
Aztán pár napot Pesten töltöttünk, ebből én kettőt a Szabó Ervinben, ahol a szakdogámhoz fénymásoltam meg kölcsönöztem könyveket. Sajna nem sikerült mindenkivel találkozni, akivel szerettem volna, de így is nagyon jó volt látni a barátokat. (Megyek haza januárban meg februárban is pár napra, akkor majd bepótoljuk, ami most kimaradt.) Szilveszterkor nem jött össze a hatvani parti, mert nem tudták megjavítani a fűtést abban a házban, helyette Fehérváron buliztunk ugyanazzal a társasággal - ugyanott, ahol egy héttel korábban. Már az előző házibuli is jól sikerült, de ez aztán különösen... Rég táncoltam ennyit, sőt egyáltalán: rég táncoltam. (Az est sikeréhez nagyban hozzájárult szerintem, hogy DJ Juci vezette fel a bulit zseniális egyvelegével. Azért később hagytam másokat is érvényesülni.) Nem igazán bántuk, hogy nem mentünk Hatvanba, mert így fél kettőkor, amikor az álmosság lesújtott, mint egy gumikalapács, hazamentünk (sőt hazavitettük a seggünket autóval). A magamfajta öregecskedő feleségek már nem bírják úgy a bulit, mint régen. Igazából az egész szilveszter túl van értékelve, jobb esetben jól sikerült házibuli lesz belőle, rosszabb esetben mindenki túlgörcsöli, hogy most aztán muszáj nagyon nagyot mulatni, és lapos lesz az egész. Jövőre kedvem lenne nem menni sehova szilveszterkor, csak aludni egy jó nagyot, tőlem koccinthat meg petárdázhat, aki akar. Szerintem ezt is fogjuk csinálni.
Másodikán jöttünk vissza, alaposan kifáradva, Dezső másnap ment is volna dolgozni, ám konstatálnia kellett, hogy az autó aksija lemerült. Este elvitte a szervízbe itt a közelben, egész éjjel töltötték, de reggel azt mondta a szerelő, hogy nem sok élet pislákol már benne, ezért vettünk egy újat. Ezzel majdnem megdupláztuk az autó értékét (na jó, nem, de a decemberben vásárolt új gumikkal igen). Különben a házzal minden rendben volt, bár egy kicsit paráztam, hogy nem fog bekapcsolni a fűtés, de tökéletesen sikerült beállítani, mire hazajöttünk, már egész jó idő volt. Nem fagyott be semmilyen vezeték, nem törtek be, nem égett le a ház, úgyhogy minden oké volt.
Nekem tegnap kezdődött újra a suli, kicsit lassan rázódom vissza, az agyam úgy ledobta magáról a franciát, mikor hazamentünk, mintha sose tanultam volna. Na jó, azért nem ilyen vészes a helyzet, de kell pár nap, hogy visszazökkenjek. Az intenzívebb hollandtanfolyamra való beiratkozás ügyében viszont meggondoltam magamat, mert most tényleg az a legfontosabb, hogy a szakdogát meg tudjam írni. Szóval marad minden úgy, ahogy eddig volt.